Ahogy a társadalmunk egyre feltűnőbben húz a technológiai alapú források felé, úgy a használatuknak a megtanulása is egyre fontosabbá válik. Ezen cikken belül két munkámat is megosztom, amelyek elkészítéséhez hasonló vizualizás alapú weboldalakat használtam.

Az első munka, amelyet bemutatok, a wordart.com weboldal segítségével született meg. Ez egy olyan oldal, mellyel könnyedén lehet szófelhőket gyártani. A fentebb látható szófelhőt az angol szakpáromon belül az emberi tulajdonságok szókincsének témaköréhez gyártottam. A szófelhő rengeteg olyan angol szót tartalmaz, amelyek a legkülömbözőbb tulajdonságokat írják le. A szavak színei valamilyen szinten szimbolizálják a tulajdonság mivoltját, illetve a szófelhő alakja, amely egy párt ábrázol hivatott jelezni, hogy ezek mind emberi tulajdonságok. Nem csak egy ember alakját használtam, hanem kettőét, mivel egyrészt két különböző nemet mutat be, másrészt pedig jobban szimbolizálja, hogy minden emberre ráhúzhatóak ezek a tulajdonságok.

A második munka egy poszter, ami a canva.com oldalán szerkesztettem meg. A téma a távolléti vagy online oktatás alatti élet bemutatása kicsit humorosabb környezetben. A cím a lap tetején a középpontban van, hogy világossá váljon a poszter témája, a különböző szituációk pedig kisebb képekként, leírásokkal helyezkednek el alatta. A külső képek puzzle formájú keretben vannak azt sugallva, hogy ezek az "összetevői" az adott témának, egyedül a középső keret gyémánt formájú, mivel az tartalmazza a zoom órákat, amelyről azt gondolom, talán a legkiemelkedőbb dolog, ha online oktatásról beszélünk. A képeknél bal oldalon alatta, jobb oldalon felette láthatjuk a rövid leírásokat, hogy konzisztens legyen és egyértelmű, hogy mit is ábrázol. A középső kép felett szereplő számítógépes ikon egy vizuális kiegészítés, ami az online jellegét erősíti.

Felhasznált oldalak:

https://wordart.com/

https://www.canva.com/

Az alábbi online teszt a learningapps segítségével készült, amelyet egy korábbi bejegyzésemben már említettem. Az oldal kiváló arra, hogy különböző tankockákat, avagy feladatokat készítsünk, melyekhez vannak különféle sablonok és példák is. Habár sajátot is alkothatunk, de akár kereshetünk is mások által kreált feladatok között. A feljebb látható teszt négy ilyen feladatnak az összessége, melyeket én állítottam össze a diákok kínai tudásának tesztelésére. Ezek a feladatok B1 nyelvtudással rendelkező osztálynak készültek, amennyiben kínai kéttannyelvű iskoláról beszélünk, akkor nagyjából 10. évfolyamosok számára. A teszt a diákok szókincsét fejleszti a helyszínek témakörön belül, ezzel pedig könnyítve a diákok munkához, szabadidőhöz vagy egyébhez köthető kommunikációját.  

Az első feladat a diákok képi memóriáját hivatott segíteni, hiszen a feladat nem más, mint a különböző helyszínek képeit a ráillő kínai szavakkal párosítani. A második feladat ennél kissé komplexebb, ugyanis meglévő hiányos kínai mondatokat kell elolvasniuk és értelmezniük, majd négy választási lehetőség közül kiválasztani a helyes szót a mondat hiányos részére. A harmadik feladat megint vizuális jellegű, itt viszont csak a helyszínek képei adottak, így a diákok feladata az, hogy minden kép alá odaírják a hozzáillő kínai szavakat. Az utolsó feladat pedig csoportosító jellegű, mégpedig úgy, hogy a felugró kínai szavakról kell eldönteni, hogy helyszín-e vagy nem. Ez az egyszerű teszt könnyedén bizonyítja, hogy ma már internetesen is könnyedén létrehozható egy teszt. 

Habár sokan használják a PIC-RAT modellt, sokan nem tudják, hogy mit is jelent valójában. A PIC-RAT egy mozaik szó, mégpedig a következő angol szavakból: passive, interactive, creative; replaces, amplifies, transforms. A modell első három kategóriája azt írja le, hogy a diákok miképp használják a technológiát egy adott feladatnál, az utolsó három pedig azt mutatja, hogy ezen az adott feladaton belül a technológia miképp hat a tanulásra. Egy feladat PIC-RAT modell szerinti leírása a következőképpen működik: a modell első három betűje közül egynek és az utolsó három betűje közül egynek az összetétele (pl. PA, IT). Tehát például amennyiben mondjuk angol nyelvből a passzív szerkezetet próbáljuk megtanítani a diákoknak, kezdetben valószínűbb, hogy egy PR módszert fogunk alkalmazni. Egy részről passzív, mivel egyelőre frontálisan magyarázunk egy új anyagrészt és helyettesítés lehet amennyiben mondjuk csak egy szimpla ppt-t használunk a passzív alak szabályaival, hiszen ugyanazt, amit a diákra ráraktunk, élőben is elmondhatnánk akár.

Ha tovább akarunk menni a passzív szerkezet anyagrész tanításának módszerein, esetleg választunk is egy konkrét digitális eszközt, mint például a tablet, akkor könnyedén szemléltethetjük a különböző felhasználási módszereket. Mint korábban említve lett, amennyiben egy szimpla ppt és frontális oktatás van jelen (legyen az kivetítve vagy tableten), az PR mószernek számít. Viszont amint a módszer nem helyettesítés jellegű, például a tableten meg kell nézniük egy videót, amelyben különböző helyszíneken a környezetet használva mondanak passzív mondatokat, azt kiterjesztésnek nevezzük. Jelen esetben ez egy PA szituáció, hiszen a diákok még mindig csak passzív befogadók, de a videó anyagát képtelenek lennénk élő előadással helyettesíteni. Viszont amennyiben mondjuk arra kérjük őket, hogy nézzenek meg egy olyan applikációt a tableteken, ami virtuálisan elviszi őket a videó különböző helyeire, illetve hallják is a különböző passzív mondatokat, az már PT modellnek számít, hisz teljesen átalakítja a tanulás környezetét.

Amennyiben interaktív tevékenységekről beszélünk, IR tevékenységnek számít az, ha például megkérjük a diákokat, hogy csoportosan a tabletükön egy olyan feladatot oldjanak meg, ahol egy aktív mondat részeit át kell rendezni, hogy passzívvá alakuljon. Amennyiben a diákok például megnyitnak egy duolingohoz hasonló alkalmazást, melyben lehetőségük van a kiejtést is hallgatni, illetve akár videókból kihallani a különböző passzív mondatokat, valamint ezekkel olyan tempóban haladnak, amely nekik kényelmes, akár vissza is léphetnek, az IA modellnek számít. Egy érdekes példa az IT modellhez az lehet, ha a diákokat megkérjük, hogy a tableten keresztül egy telefonbeszélgetést szimuláljanak, viszont legalább három passzív mondatot mondaniuk kell közben.

Az utolsó kategória nem más, mint a kreatív módszernek a különböző fokozatai. A CR modellre lehet példa, hogyha a diákoknak a tabletükön önmaguknak kell kreálniuk passzív mondatokat egy témában. Viszont amennyiben egy hasonló passzív mondatalkotást vagy akár rövid történetírást behelyezünk egy learningapps közegbe, már CA modellről beszélünk. Végül, de nem utolsó sorban amennyiben egy VR jellegű applikációt nyitnak meg a diákok a tabletükön, melyen különböző helyek és tárgyak körül lehet sétálni és ezen inspiráció alapján kéne egy rövid történetet összeállítaniuk passzív mondatokból, azt már CT modellként jellemeznénk. A PIC-RAT modell sokaknak hasznosnak bizonyult ugyan, de azt mindenképp észben kell tartanunk, hogy a tanítás során semmi nem ilyen egysíkú, általában ennél árnyaltabbak a szituációk. Mindenesetre ez a modell egy jó rálátást adhat a technológiával támogatott tanításba.

Kép források:
https://www.teacheracademy.eu/course/tablets-smartphones-as-educational-tools/

https://techedges.org/r-a-t-model/

Amikor tanulásra alkalmas mobilapplikációra gondolunk, úgy gondolom, nem ez az első, ami a legtöbbeknek eszébe jut, hiszen a Duolingo mellett sok nyelvtanulásra alkalmas applikáció árnyékban maradt. Ma viszont szeretnék bemutatni egy új hasonló applikációt: a Xeropan-t. Ezen applikációnak két verziója is létezik: egy tanulók számára, illetve egy tanárok számára is. A tanulók számára szóló applikáció egy szituációval indít, ahol is a tanuló képes "megmenteni" a világot az angol tanulásával. Ezek után bejelölhető az anyanyelvünk, az angol tanulásunk célja, illetve a jelenlegi szintünk - amennyiben nem teljesen kezdő, ki lehet tölteni egy szintfelmérő tesztet is. Amennyiben magasabb szintű a nyelvismeretünk, lehet választani, hogy anyanyelven vagy az adott nyelven szeretnénk tanulni.

Kezdetben egy intró teszt ugrik fel, mely felépítésében hasonló a többi, már témakörökbe rendezett tesztekhez. Ezek a tesztek magukban foglalják az új szavak ismertetését mind képi, mind mondatba helyezett formátumban. Ezen kívül vannak feladatok, ahol színonímák alapján kell kitalálni a jelentést vagy éppen párosítani őket. Vannak mozaik feladatok, ahol betűkből össze kell rakni a szavakat, ki kell egészíteni mondatokat szavakkal, vagy olyanok, ahol teljes mondatokat kell összerakni. Autentikus videóanyagok is be vannak ágyazva, alatta az elhangzott szöveggel, amelyben ki vannak emelve az új szavak. Ezek után a pontszámnak megfelelő "XP"-t kapunk, mely egységekre lebontva (szókincs, beszéd, hallgatás, írás, olvasás) mutatja a fejlődésünket. Ezen kívül a tanulással töltött időnket is láthatjuk, illetve a megtanult szavaink mennyiségét - ezen belül az erősségeinket és gyengeségeinket is. Bizonyos területekre fókuszálva is fejleszthetjük a képességeinket, például amennyiben a beszédünket akarjuk fejleszteni, ezt egy robottal való beszélgetés során megtehetjük. A tesztek segítségével csillagokat szerzünk, amelyekkel szintet léphetünk. 

A tanulókra szabott applikációhoz képest a Xeropan classroom, vagyik a tanárok számára kialakított applikáció használható arra, hogy az applikáción belül osztályokat kialakítva a tanulók számára különböző teszteket adjunk ki. Ezek azért is lehet hasznos, mert ezek a feladatok rendkívül interaktívak is lehetnek, illetve figyelembe veszik a különböző tanulási módszerek fontosságát (képi, hang, olvasás). Ezen kívül a tesztek eredményeit is megnézhetjük, illetve azt is láthatjuk, mik az egyes tanulók erősségei vagy gyengeségei. Akár rendszeres "versenyeket" is lehet kreálni a diákok számára, ám ezeket nem kell osztályozni, hisz sokkal hatékonyabb a gyakorlás részeként. Az egyetlen hátulütője ennek az applikációnak, hogy a tanulási idő limitált, amennyiben az ingyenes verziót használjuk. Viszont egy teljes évre 17 790 forintért hozzá lehet jutni a prémiumhoz, amennyiben hasznosnak találjuk ezt az applikációt. 

Úgy gondolom, ez az applikáció sok szempontból is hasznos lehet egy tanóra során. A sok képi, videós és egyéb, valós életbeli példái miatt könnyebb tanulást biztosíthat a diákok számára. A saját tanórám során úgy gondolom akár beépített csapatmunkaként is felhasználnám vagy akár kivetítve, így az egész osztály hozzá tudna szólni. Habár az egész órát nem ez alapján építeném fel, viszont egyes részekhez meglehetősen hasznos lehet. Illetve akár házi feladatként is könnyedén felhasználható, hiszen nem egy túlságosan megterhelő feladat, viszont könnyen ellenőrizhető, hogy a diákok megcsinálták-e, illetve, milyen eredményeket értek el.

Képforrások:

https://xeropan.medium.com/hogyan-haszn%C3%A1ljuk-a-xeropant-t%C3%A1voktat%C3%A1sra-aa05248cf2d0

https://angolintezet.hu/angol-tanulas-blog/legjobb-nyelvtanulo-appok-angoltanulashoz/attachment/xeropan-angol-nyelvoktato-app-nyelvtanulasi-celok-kivalasztasa/

https://codeyard.eu/references-xeropan-en.html

https://twitter.com/xeropan_inc

A LearningApps egy rendkívül hasznos, ugyanakkor könnyen használható webes applikáció mind diákok, mind tanárok számára. Rengeteg kategória közül lehet választani, egyszóval könnyű az általunk tanított tananyaghoz már létező tankockát találni, ugyanakkor lehet kreálni is. Habár úgy vélem, ez a metódus nem elég egy anyagrész megismertetéséhez, viszont egy nagyon kellemes kiegészítő tevékenység lehet, ami ugyan szolgálja a tanár érdekeit is azzal, hogy egy bizonyos anyagról való tudást ellenőriz, viszont motiváló is a diákok számára az egyszerűsége és kreatív prezentálása miatt. A lentebb látható tankocka az én saját kreációm. Ez a témakör (countable and uncountable nouns) habár egyszerűnek tűnhet, de nagyon sok tanuló hajlamos elcsúszni rajtuk. Ez a tankocka a főnevek két csoportba való húzását kívánja meg, ezzel is segítve a tanulók hatékonyabb tanulását. 

Ahogy változnak az idők, úgy az adott korhoz illeszkedő szükséges kompetenciák is változnak. Tehát egy 21. századi polgárnak is vannak kompetenciaterületek amelyek kulcsfontosságúak, de mi a helyzet a tanárokkal? Mennyivel másabbak az őket érintő kompetenciaterületek? Véleményem szerint a legfontosabb kompetenciák közé tartozik a kommunikáció és együttműködés fejlettsége, illetve a problémamegoldó készség. Amennyiben nem képes kommunikálni vagy együttműködni a tanár, az óra alig vagy egyáltalán nem fogja elérni a célját, hiszen 1.  a kommunikáció hiánya vagy rossz minősége könnyedén félreértéseket szül, 2. amennyiben a tanár nem képes együttműködni, úgy a diákok sem fognak, ugyanis a tanár rugalmatlansága könnyedén motivációvesztést okozhat. Ezen felül még a legjobb osztályokban is adódhatnak problémák gondoljuk itt most egy technikai vagy technológiai problémára (ami át is vezet a következő pontunkra), ezeket pedig a lehető leghamarabb orvosolni kell, hiszen minél hosszabb a várakozási idő, annál valószínűbb, hogy a diákok elveszítik az érdeklődésüket.

Az utolsó pedig a digitális kompetencia, amit ugyan nem fontosságban helyeznék a korábban leírt kompetenciák fölé, viszont egy 21. századi tanórán van olyan jelentősége, hogy a legfontosabb kompetenciák közé tartozzon. Az internet növekvő adattárházával egyre könnyebb felhasználható anyagokat találni, illetve bizonyos felületeken alkalmazni is feladat formájában. Mivel a könyvek sokkal nehezebben tartják a lépést az egyre gyorsuló világunkkal, így hasznosabb is internetes forrásokat is alkalmazni, ugyanis gyakran autentikusabb képet kapunk az adott dologról. Viszont az is fontos, hogy ezeket az adatokat szűrni és alkalmazni is tudjuk - ugyanis az internetes forrásokat gyakran bárki szerkesztheti, tehát egy tanárnak meglehetősen jártasnak kell lennie ezen technológiák használatában, hogy ezt gördülékenyen fel tudja használni egy óra során.

Most, hogy szó volt az általános kompetenciákról, amelyekkel egy 21. századi tanárnak rendelkeznie kell, a következőekben a DigCompEdu keretein belül leírt egyik tanári digitális kompetenciaterületről szeretnék írni, mégpedig arról, amelyikben a legjobban szeretnék fejlődni a félévem során. Ez a terület nem más, mint a tanulás és tanítás digitális eszközökkel. Ez a terület négy részre oszlik: tanítás, útmutató, együttműködő tanulás és önszabályozott tanulás. A fókusz azon van, hogy miként használja a tanár oktatásra az egyes digitális felületeket a tanóra vagy egyéb tanítási folyamat keretein belül, a diákok fejlődését miként tudja akár kommunikáció útján is digitális formában követni, illetve miként tudja az egyes platformokat együttműködő vagy autonóm formában kreált feladatokra felhasználni. Persze mivel nem csak tanításról, hanem tanulásról is szó van, ezért fontos, hogy egy adott digitális tudásmennyiséget át is tudja adni a diákok számára.

Jelenlegi meglátásom szerint a beépítő, illetve gyakorlott szint környékén lehetek ezen terület digitális kompetenciáját nézve, hiszen a tanítási tapasztalataim még mindig korlátozottak, így számomra fontos ezen terület fejlesztése. Az alapvető digitális eszközök használatában ugyan magabiztos vagyok, mégis úgy gondolom, hogy a rövidgyakorlatomhoz közeledve ezeknek az eszközöknek a tanórába vagy tanulási folyamatba való beépítése válna leginkább hasznomra, így úgy gondolom, a félév során ez lesz a fókuszom. Ugyan felettébb hasznosnak tartom a digitális tartalmak használatát tanítás során, nem ez az egyetlen indok, amiért ezt a területet választottam.

Angol területen már sok digitális platformot, illetve eszközt láttam használatban, viszont ami a másik szakpáromat, a kínait illeti, sokkal kevesebb ilyen jellegű platform vagy eszköz alkalmazását láttam. A két nyelv ugye elvben eltér, már ha csak az írásrendszert is nézzük, így mindenképp figyelmet szeretnék arra is fordítani, hogy ez mennyit változtat a digitális anyag mennyiségén, illetve milyenségén. Felmerül például a kérdés, hogy a diákok mennyit írnak a füzetbe, illetve mennyit írnak laptopon vagy táblagépen. Vajon mennyire lehet alkalmazni ezen a területen a digitális technológiát úgy, hogy még effektív maradjon? Többek között erre a kérdésre is szeretnék megtudni a választ. Számomra azért is fontos ez a terület, mert azt gondolom, ez az, ami a legnagyobb hatással van a diákokra a tanári digitális kompetenciák közül. Mivel ilyen fontosnak találom, ezért sokkal nyugodtabban is tanítanék, amennyiben kellően magabiztossá nőném ki magam ezen a területen. Úgy gondolom, minél magabiztosabb egy tanár, annál könnyedebben tudja átadni az anyagot a diákoknak olyan módon, hogy azt még élvezhetőnek is találják.

Források:
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/efop3215/Javaslat_a_pedagogusok_digitaliskompetencia_szintjeinek_meghatarozasahoz_2020_04_30_MK.pdf
Képek:
https://www.verywellfamily.com/teaching-strategies-for-learning-disabled-students-2162342
https://costell2014.files.wordpress.com/2014/03/cropped-digital-world-teaching1.jpg
https://blog.commlabindia.com/elearning-design/things-that-make-elearning-ineffective-infographic