Habár sokan használják a PIC-RAT modellt, sokan nem tudják, hogy mit is jelent valójában. A PIC-RAT egy mozaik szó, mégpedig a következő angol szavakból: passive, interactive, creative; replaces, amplifies, transforms. A modell első három kategóriája azt írja le, hogy a diákok miképp használják a technológiát egy adott feladatnál, az utolsó három pedig azt mutatja, hogy ezen az adott feladaton belül a technológia miképp hat a tanulásra. Egy feladat PIC-RAT modell szerinti leírása a következőképpen működik: a modell első három betűje közül egynek és az utolsó három betűje közül egynek az összetétele (pl. PA, IT). Tehát például amennyiben mondjuk angol nyelvből a passzív szerkezetet próbáljuk megtanítani a diákoknak, kezdetben valószínűbb, hogy egy PR módszert fogunk alkalmazni. Egy részről passzív, mivel egyelőre frontálisan magyarázunk egy új anyagrészt és helyettesítés lehet amennyiben mondjuk csak egy szimpla ppt-t használunk a passzív alak szabályaival, hiszen ugyanazt, amit a diákra ráraktunk, élőben is elmondhatnánk akár.
Ha tovább akarunk menni a passzív szerkezet anyagrész tanításának módszerein, esetleg választunk is egy konkrét digitális eszközt, mint például a tablet, akkor könnyedén szemléltethetjük a különböző felhasználási módszereket. Mint korábban említve lett, amennyiben egy szimpla ppt és frontális oktatás van jelen (legyen az kivetítve vagy tableten), az PR mószernek számít. Viszont amint a módszer nem helyettesítés jellegű, például a tableten meg kell nézniük egy videót, amelyben különböző helyszíneken a környezetet használva mondanak passzív mondatokat, azt kiterjesztésnek nevezzük. Jelen esetben ez egy PA szituáció, hiszen a diákok még mindig csak passzív befogadók, de a videó anyagát képtelenek lennénk élő előadással helyettesíteni. Viszont amennyiben mondjuk arra kérjük őket, hogy nézzenek meg egy olyan applikációt a tableteken, ami virtuálisan elviszi őket a videó különböző helyeire, illetve hallják is a különböző passzív mondatokat, az már PT modellnek számít, hisz teljesen átalakítja a tanulás környezetét.
Amennyiben interaktív tevékenységekről beszélünk, IR tevékenységnek számít az, ha például megkérjük a diákokat, hogy csoportosan a tabletükön egy olyan feladatot oldjanak meg, ahol egy aktív mondat részeit át kell rendezni, hogy passzívvá alakuljon. Amennyiben a diákok például megnyitnak egy duolingohoz hasonló alkalmazást, melyben lehetőségük van a kiejtést is hallgatni, illetve akár videókból kihallani a különböző passzív mondatokat, valamint ezekkel olyan tempóban haladnak, amely nekik kényelmes, akár vissza is léphetnek, az IA modellnek számít. Egy érdekes példa az IT modellhez az lehet, ha a diákokat megkérjük, hogy a tableten keresztül egy telefonbeszélgetést szimuláljanak, viszont legalább három passzív mondatot mondaniuk kell közben.
Az utolsó kategória nem más, mint a kreatív módszernek a különböző fokozatai. A CR modellre lehet példa, hogyha a diákoknak a tabletükön önmaguknak kell kreálniuk passzív mondatokat egy témában. Viszont amennyiben egy hasonló passzív mondatalkotást vagy akár rövid történetírást behelyezünk egy learningapps közegbe, már CA modellről beszélünk. Végül, de nem utolsó sorban amennyiben egy VR jellegű applikációt nyitnak meg a diákok a tabletükön, melyen különböző helyek és tárgyak körül lehet sétálni és ezen inspiráció alapján kéne egy rövid történetet összeállítaniuk passzív mondatokból, azt már CT modellként jellemeznénk. A PIC-RAT modell sokaknak hasznosnak bizonyult ugyan, de azt mindenképp észben kell tartanunk, hogy a tanítás során semmi nem ilyen egysíkú, általában ennél árnyaltabbak a szituációk. Mindenesetre ez a modell egy jó rálátást adhat a technológiával támogatott tanításba.
Kép források:
https://www.teacheracademy.eu/course/tablets-smartphones-as-educational-tools/
https://techedges.org/r-a-t-model/
